lehet hogy az én nevem lehet/
lehet az elkallódott vers
mely után mi a leglehetetlenebb helyeken 
kajtatunk jajongva
vagyis mindenütt hová eljutnunk csak lehet

lehet hogy igazságügyi tisztje szeretne lenni ennek a hadjáratnak
mert a lehettel egészen azonosult
zöld hószakadás lep meg s hirtelen képbe dermed
s lehet hogy mögéje búvik a hálók szelleme 

lehet hogy a neve átkozó/megátkozott
a varázsminisztérium iratai közt rejlő bűvige?
vagy csupán tükörlabirintus?

hüm meglehet

lehet forradalmi módon köztesidővé váló
hol az elavult hírek mind-mind homályos végű történetek 
hol tartóssá lesz az időleges 
s a lehet ellehetetlenül

lehet évkorokban létező
lehet fa szél eső hold nap nővér fivér
lehet egy elfelejtett szemita törzsbeli kinek ősi neve lehet/
ma a név kimondhatatlan
lehet

lehet valaki úr és  lehet senki  úr ő
lehet hogy én vagyok
lehet hogy a nevem is lehet
(aki a versemet sugallta 
lehet hogy tisztázhatná ezt is) 

Amateur d´ art

qeridda mamacita
sokáig túl sokáig nem voltam itt
s  a híd a folyón most akár/
egy csodás térmű
s a folyó pedig a landart remeke

amateur d´ art
elbúvik a fokhagymában akár/
a meghámozott banánban
az erdőben fürkészi…keresi a szarvasünőt
s a tengerben a spermacetet
a levegőben meg a zűrhajót
s a meztelenség?...a pőreséget átírja a vázlat

mi amor
ez olyasmit jelent
hogy siratom Finnegant
tudom már sosem ismétlődik meg
grand pas de quatres
(Maria Taglioni/Carlotta Grisi /       
Fanny Cerrito/Lucile Grahn)           
te szeplős szereplő balettizélj

?y porqué la aspiradora no esta en la vitrina?
 

Süketség

hol volt hol nem volt hallatlan maradt
kimondod az elhallgatott titkot
a szobrokat (bár)  szemtől szembe fordíthatod
és az üvöltés kitörhet a viharból
távoli helyeken kialszanak a gyertyák
a nyílt csatornák elnyelik a hangot
tétovázva a szellemváros felé indulok
az irodaházak brutalitásában 
mi visszhangtalanok
borzalmasan hallhatlanul

( – )
(…)

idő van
képeket látunk
 
 

Modern klasszikus Rituálé

kölcsön képekből élek beszélnek hozzám
s te csendben imádkozol a legkeletibb 
keresztény székesegyházban
a látványok netovábbja a hi-end cipő
az ilyképp visszatérő  rituálék
hogy is tegyük lemezjátszóra a vinilt
várva ami eljövendő
a követkőző kimódolt láng
a plazmaképernyőn
faliképeken
a hó vagy köd jelenése
könyvtárnyi modern klasszikus egyik polcáról
kiemeljük és megszagolgatjuk
s ha nagymértékben függ a formátumtól is
még mindig jókora információ adag tárlódik könyveinkben
mindez rituálé
ahogy a hal szájába kapkodja a homokszemeket
hogy majd gátat építsen
bár az akváriumban ez fölösleges
vagy a japán egerek dervistánca
s az önmegismerés lehetetlensége
tükrében tökéletesre csiszolni a követ
a gyűjtögetés előtt létező
sokféleség anarchista nyomása

megittuk a felszolgált italt
a műsor után leveted 
eldobandó ruhád
s álmodhatunk
reggelekig

____________________
Megjegyzés: a sorvégi / jelek az átívelést hivatottak jelölni.

Varga Imre fordításai
 
 
 
 
 

PETER Šulej 1967-ben született Besztercebányán. Verseskönyvei: Az együttesen Első trilógiaként (20011) kiadott: Porno (1994), Kult (1996) (Kultusz), Pop (1998). Ezt követte az ún. Kék trilógia: Návrat veľkého romantika (A nagy romantikus hazatér, 2001), Archetypálne leto (Archetipikus nyár, 2003), és a  Koniec modrého obdobia (A kék évszakok alkonya 2008). Társszerzője a Generátor X projektnek a Hmlovina (Csillagködök 1999) című könyvben. Két sci-fit is kiadott: Misia (Misszió, 1995) majd az a Elektronik Café (Elektromos kávézó, 2001) címmel. 2003-ban a katovicei Ars Cameralis Kiadó Wierzse címmel lengyel versválogatását jelentette meg. Két színpadi táncprodukció társszerzője: Love in Bilingual Motion (ötlet, szövegek, 2004) és az Anjel 2 (Angyal 2, ötlet, szövegek, 2008). 2009-ben az LCA kiadó jelentette meg História című regényét. Három rádiójátékot is írt. Verseit számos európai nyelvre lefordították; nemzetközi versfesztiválokon is szerepel. Alapítója a Drewo a srd kiadónak, főszerkesztője a negyedévenként megjelenő Vlna (Hullám) kortárs művészeti kiadványnak; az Ars Poetica fesztivál dramaturgja. Pozsonyban él.

 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
 A fordítások szlovák eredetije:
Možno Možno
možno je moje meno možno/
možno je stratená báseň
ktorú všetci tak úpenlivo hľadáme
na najnepredstaviteľnejších miestach
kde sa možno môže dostať len možno
 
možno chce byť spravodajským dôstojníkom tejto výpravy
preto na seba zobral identitu možna
a zelené sneženie zrazu vykryštalizovalo do obrazu
za ním sa skrýva duch siete – možno
 
možno má meno zaklínača/zaklínadla
je tajomná formula ukrytá v spisoch ministerstva zázrakov možno?
alebo ide len o systém zrkadiel?
hmm možno
 
možno (sa) revolučným spôsobom mení medzidňovosť
tam všetky oneskorené správy sú príbehy s nejasným koncom
dočasnosť sa premení na trvácnosť
možno na nemožno
 
možno žije v ročných dobách
možno je strom vietor dážď mesiac slnko sestra brat 
možno je zo zabudnutého semitského kmeňa ktorý sa kedysi volal možno/
dnes jeho meno nevyslovíš
možno
 
možno je pán niekto a možno je pán nikto
možno som to ja
možno je moje meno možno
(ten kto mi nadiktoval túto báseň
možno pozná odpovede)
 

Amateur d´ art
qeridda mamacita
dlho predlho som tu nebol
a riečny most vyzerá zrazu ako/
nádherná priestorová inštalácia
rieka samotná – vrchol landartu
 
amateur d´ art
skryje sa do cesnaku ako/
do našúpnutého banánu
v lese pátra… hľadá jeleňokravu
v mori spermioveľrybu
vo vzduchu helikopotvoru  
a nahota? nahotu koncept zmení
 
mi amor
znamená to niečo
že plačem za Finneganom
ja viem už nikdy sa nezopakuje
grand pas de quatres
(Maria Taglioni/Carlotta Grisi /       
Fanny Cerrito/Lucile Grahn)           
tak zrolujme baletizól
 
?y porqué la aspiradora no esta en la vitrina?
 
 
 
 

 
Hlucho
kde bolo tam bolo ostalo hlucho
zamlčané tajomstvo vypovieš
sochy môžeš obracať (hoci) tvárou v tvár
nech len krik spustí víchor
sviečky na vzdialených miestach hasnú
v otvorenom patiu zvuk mizne
kráčam chvíľu mestom duchov
v brutalite administratívnych budov ozveny 
echá nikto nepočuje
tak strašná je nepočúvateľnosť
 
( – )
(…)
 
prichádza čas 
vidieť obrazy
 

Hlucho
kde bolo tam bolo ostalo hlucho
zamlčané tajomstvo vypovieš
sochy môžeš obracať (hoci) tvárou v tvár
nech len krik spustí víchor
sviečky na vzdialených miestach hasnú
v otvorenom patiu zvuk mizne
kráčam chvíľu mestom duchov
v brutalite administratívnych budov ozveny 
echá nikto nepočuje
tak strašná je nepočúvateľnosť
 
( – )
(…)
 
prichádza čas 
vidieť obrazy
 

Moderná klasika Rituál
žijem z ponúkaných obrazov ktoré ku mne prehovárajú
ty sa ticho modlíš v najvýchodnejšej kresťanskej katedrále
a výpravy stúpajú do vrchov v hi-end obuvi
neustále tak opakujeme rituál
ako uložiť vinyl na gramofón
a čakať čo príde
ďalší vyfabrikovaný oheň 
na plazmových obrazovkách
závesných obrazoch
zjavenie sneh či hmla
modernej klasiky plné knižnice
vyťahujeme a ovoniavame
a aj keď do značnej miery záleží na formáte
ešte stále je množstvo informácií uložených v knihách
preto použiješ rituál
rovnako rybka naberá do papule zrnká piesku
aby násyp
v akváriu celkom zbytočný
ako dervišský tanec japonských myší
nemožnosť poznať sám seba
odrádza vybrúsiť kameň do dokonalosti
pred nahromadením vznikal
anarchistický tlak mnohostí
 
dopili sme ponúkané nápoje
odhadzuješ šaty
keď sa končí program
vysnívame sa 
do rán

          VARGA IMRE FORDÍTÁSAI